Izolált mezőföldi löszvölgyek fragmentált növényzetének tájökológiai vizsgálata

HU OTKA (048785, 2005 - 2009, Befejezett projekt)
A projekt fő vezetője: 
Horváth András
A projektet vezető intézmény: 
Funkcionális Ökológiai Osztály (MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet)
ÖK témafelelős: 
Célok: 

A projekt célja a pannon klímazonális erdőssztyepp vegetáció jellegzetes, igen értékes típusát képviselő mezőföldi lösznövényzetnek a tájökológiai és állomány szintű vizsgálata, a tájökológiai kutatás és a species pool megközelítés összekapcsolása. A mintavételi helyként szolgáló tájegységben a geomorfológiai adottságok és a tájhasználat-történet következtében a vegetáció fragmentálódása két fő léptékben következett be: a löszvölgyek szintjén, és azokon belül, az állományok szintjén. Ennek megfelelően a vizsgálatok alapvetően két léptékben, kétféle tematikus irányból zajlanak. Egyrészt a völgy-szigetek tájökológiai jellemzőinek függvényében elemzem a löszvegetáció fragmentumainak fajszámát és a cönotaxonok diverzitását. Másrészt tanulmányozom a völgyekben potenciálisan rendelkezésre álló fajkészlet, illetve az egyes növényközösségek fragmentjeinek aktuális fajkészlete, kompozíciója és koordináltsága közötti kapcsolatot. Azáltal, hogy a species pool vizsgálatok tájökológiai kontextusba ágyazódnak, a növénytársulások fajkészletére ható táji léptékű kényszerek árnyaltabban tapogathatók le, ez pedig közelebb vihet a közösségek szerveződésének mélyebb megértéséhez, megóvásuk stratégiájának tervezéséhez. Adekvát nullmodellek fejlesztésével a projekt hozzájárulhat a species pool kutatások jobb elméleti megalapozásához. Az eredmények gyakorlati felhasználására a természetvédelem és a regionális szintű természeti erőforrás menedzsment irányából várható igény.

Eredmények: 

A pályázatban a mezőföldi lösznövényzet tájökológiai és állomány szintű vizsgálatát végeztem el. Megállapítottam, hogy a löszvegetáció fragmentációja több léptékben következett be, a fragmentumok hierarchikusan egymásba ágyazódnak, méretükön kívül a köztük levő élőhelymátrix szempontjából is jelentősen különböznek. A Mezőföldön a löszgyep fragmentumok fajainak propagulumforrásai jó minőségűek (sok a löszvegetációra jellemző faj), de általában távol vannak. A mezőföldi parlagok szomszédságában rendelkezésre álló progalumforrások minősége szerint a parlagszukcesszió sebessége időben és térben eltérő, várhatóan egyre lassuló. A tájtörténeti elemzések kimutatták, hogy a 150-250 évvel ezelőtti erdősültség eltérő mértéke szerint a mezőföldi tájrészeknek két típusa különíthető el. Kiderült, hogy a szomszédos élőhelyek állapota az eredeti löszgyepek jelenlegi állapotára kisebb hatást gyakorol, mint a gyepek jelenlegi és egykori használata. Ha a gyepet erőteljes zavarás nem éri, az inváziós fajoktól mentes gyomos szegély a löszgyepek fennmaradását nem veszélyezteti. Más régiók löszgyepjeivel való összehasonlítás során kimutattam, hogy a hasonló dinamikai állapotú félszáraz löszgyepek términtázati szervezettsége jelentős mértékben konzisztens: a tapasztalt regionális florisztikai eltérések nem befolyásolják. Ez, és más cönológiai vizsgálatok eredményei is indokolták, hogy a xeromezofil löszgyep társulást (Euphorbio pannonicae - Brachypodietum pinnati) elkülönítsem, leírását megadjam.