Spontán és indukált szukcessziós trendek homoki akácosok letermelése után

HU OTKA (OTKA 16063, 1995, Befejezett projekt)
A projekt fő vezetője: 
Török Katalin
A projektet vezető intézmény: 
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót
Rövid leírás: 

A Restaurációs ökológiai kutatócsoport első terepi kísérlete 1995-ben kezdődött. Az eredendően észak-amerikai akácot Robinia pseudoacacia a XVII. században hozták be Európába. Ma hazánkban körülbelül 383 628 hektár akácerdő található, ami az összes erdőterület 22 százalékát teszi ki. A kutatás során alacsony termőképességű akácosok letermelését követően vizsgáltuk a bennszülött homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) restaurációs lehetőségeit kaszálás alkalmazásával. Az akác talajának nitrogéntartalma magas, amelynek következtében a nitrogénkedvelő, általában kisebb természetvédelmi értéket képviselő fajok előnyt élveznek a természetes vegetációt képviselő fajokkal szemben. Felszámolásuk esetén ezért a nitrogénkedvelő fajok spontán felszaporodása és tartós jelenléte várható. Beavatkozásaink ennek az állapotnak a lerövidítését célozták

Célok: 

A beavatkozás célja a nyílt homokpusztagyep helyreállítása volt akác (Robinia pseudoacacia) letermelését követően. A beavatkozás három helyszínen folyt a Kiskunságban: Bugacon, Izsákon és Fülöpházán. Az akác letermelése és vegyszeres kezelése után évi kétszeri kaszálást alkalmaztunk a gyomok visszaszorítására és a talajnitrogén csökkentésére.

Eredmények: 

A kaszálás visszaszorította a galagonya és más cserjék térnyerését, és segítette a homoki fajok betelepedését. Az intenzív kezelés azonban hosszútávon károsnak bizonyult a betelepedett fűfajokra nézve.

Kapcsolódó publikációk: 

2010

Török Katalin, Lohász C, Szitár Katalin (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére. KLÍMA-21 FÜZETEK 61: pp. 108-113.

2004

Halassy Melinda, Török Katalin (2004): Combination of Treatments to Restore Native Sand Grassland Species to Black Locust Plantations (Hungary). Ecological Restoration 22: 217-218.