Elhunyt Papp László akadémikus

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Dr. Papp László Széchenyi-díjas kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja hosszan tartó betegség után, életének 75. évében 2021.03.28-án elhunyt.

Papp László 1970-ben kapott biológusi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1971-ben az egyetemi doktori címét is megszerezte. Tanulmányai után a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának munkatársa lett. 1981-1982 között általános iskolai tanár Vecsésen. 1982-ben az Állatorvostudományi Egyetemen kezdett el dolgozni három és fél évet, majd 1986-ban visszatért a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárába. Később az MTA és a Múzeum közös Állatökológiai Kutatócsoportjának vezetésével bízták meg.

1976-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. 1976-ban az MTA Zoológiai bizottságának, 1986-ban az Ökológiai bizottságnak lett tagja. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává. 1998 és 2000 között az MTA Tudományetikai Bizottságában, 2000-től az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa munkájában is részt vett. 1991 és 1998 között az Országos Tudományos Kutatási Alap több szakbizottságának tagja volt.

1965-től tagja a Magyar Rovartani Társaságnak, amelynek 1975 és 1977 között titkára, majd onnantól választmányi tagja. Emellett tagja a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyar Parazitológusok Társaságának és a Magyar Ökológusok Egyesületének. Az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae főszerkesztője volt 1992 és 1996 között (azóta szerkesztőbizottsági tagja), valamint az azóta megszűnt Parasitologia Hungarica szerkesztőbizottságának volt tagja.

Fő kutatási területe a kétszárnyúak (Diptera) taxomómiája és ökológiája. Soós Árpáddal közösen elkészítette a 13 kötetes Palaearktikus kétszárnyú katalógust, valamint Darvas Bélával közösen szerkesztette a négy kötetes Palaeartikus kétszányúak kézikönyv sorozatot, amelyek kikerülhetetlen alapművek minden európai legyész számára. 1986-ban megszervezte Budapesten az első dipterológiai világkonferenciát.

Tudományos munkáiban négy légycsaládot, több mint 90 új légynemet és több mint 700 tudományra új kétszárnyú fajt írt le. A kétszárnyúak taxonómiai kutatása terén elért eredményei világszerte meghatározó jelentőségűek. Az ökológiai munkásságában kiemelkedő fontosságúak a diverzitási indexek kapcsán írott dolgozatai. Hiánya nem pótolható, nyugodjék békében.