Ezek a kis kiterjedésű állóvizek Európában nem szerepelnek sem a nemzeti, sem a nemzetközi monitorozó programokban. Ezen szeretnének változtatni az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, akik a júliusban indított Az én tavam elnevezésű projektjükben a lakosság aktív bevonásával, többek között DNS-alapú módszerekkel kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen kerti kistavakat.
Alig több mint 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, a korábbi 2400 négyzetkilométer ma már 500-nál is kevesebb. A bogarak lárvája először a kevéssé ellenálló lucokat támadja meg, járatokat váj beléjük, de olyan mennyiségben, hogy a fák állva összedőlnek – mondta még egy tavalyi interjúban Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa.
A Bibliában fellelhető, jelentősebb és szimbolikus növények kapcsán rendezett kiállítást az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2021. szeptember 6-án a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény és a Váci Egyházmegyei Könyvtár közreműködésével.
Csak az utóbbi időben kezdtek foglalkozni az itthon rendkívül gyorsan szaporodó óriás mohaállatokkal. Indirekt módon a dísznövény kereskedelem is segíti terjedésüket – állítja Lukács Balázs András, a Duna Kutató Intézet Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
Reggeli gyors/interjú Lukács Balázs Andrással, 2021.09.08., szerda 8:48
Riporter: Para-Kovács Imre
Tudják-e a madarak, mint jelent énekük azok számára, akik hallják őket? Hogy dalaik megihletik, elvarázsolják, megnyugtatják emberi hallgatóikat? Számít nekik egyáltalán az esztétikum, vagy számukra a hangjuk és a daluk „csak” eszköz, aminek segítségével párt találnak és védik a területüket? 2021. augusztus 27-én kora este négy, a maga területén elismert alkotó és szakember arra vállalkozott a Vácrátóti Arborétum udvarházának teraszán, hogy megválaszolja a madarak énekével kapcsolatos említett kérdéseket.
A kiskunsági Solt–Dunavecse térségben kísérleti célból több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket” alakítottak ki az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai. A kutatók ezekkel a helyi vegetációt mintázó vadvirágos rétekkel próbálják ellensúlyozni az intenzív mezőgazdaság okozta biológiai sokszínűség csökkenését a területen.